Advent első vasárnapján lila színű gyertyát kell meggyújtani. A lila az egyház ünnepi színe, a gyertya a hitet jelképezi, Ádámot és Évát. Isten nekik jövendölte meg először a Megváltó eljövetelét.

A négy eljövetel alapgondolata a megtestesülésben közénk érkező Krisztus várása volt, a középkorban a négy vasárnap további jelentéssel bővült, az Úr négy eljövetelét állítja szemünk elé: először a megtestesülésben, másodszor a kegyelemben, harmadszor a halálunkban, negyedszer az ítéletkor jön el.

Ma az advent legismertebb szimbóluma a négy gyertya (három lila és egy rózsaszín), amelyekből minden vasárnap meggyújtunk egyet. A szokás 1840-ben gyökerezik, amikor Johann H. Wichern német evangélikus lelkész felfüggesztett egy szekérkereket az imatermében, és 23 gyertyát helyezett el rajta. Advent kezdetétől minden nap eggyel többet gyújtott meg karácsonyig, a falakat pedig fenyőgallyakkal díszítette.

A kerék és a fenyő a mai koszorúnk őse, a 23 gyertya pedig négyre csökkent, színük viszont a katolikus liturgiából eredő mögöttes jelentéssel bír: a lila a böjt és a bűnbánat színe, a rózsaszín pedig az örömé. 

Az Úr eljövetelére a hívek bűnbánó lélekkel készültek, tilos volt bármiféle mulatság. Az 1611. évi nagyszombati zsinat advent első vasárnapjától vízkeresztig a házasságkötést is püspöki engedélytől tette függővé, az adventi időszak alatt lakodalmat, táncmulatságot nem tartottak.

A nép számára az adventi időszak kezdetét harangszó és a gyermekek kántálása jelezte, utóbbi egy köszöntő szokás volt a karácsonyi ünnepkörben: a kicsik az ablakok alatt énekszóval, csengetéssel ébresztgették a lakókat, nehogy lekéssék a hajnali misét.

Hiedelmek is bőven társulnak az adventhez, Erdélyben például úgy tartották, az adventi hajnali mise alatt a harangszó elől a boszorkányok házakba, ólakba húzódnak állati alakban, hogy később kárt okozzanak.

A mise idejére tehát az ajtókat, az ablakokat és persze az ólakat gondosan bezárták. Volt, ahol az első hajnali misére hívó harang köteléből az eladósorban lévő lányok szakítottak három kis darabot: pántlikájukban viselték ezeket farsangig, hogy az akkori mulatságokban sok kérőjük legyen.