Nemzeti ünnepünk alkalmával az iskolába ünneplőben kell megjelenni !
1989. október 23. óta ezt a napot kettős nemzeti ünnepként tartották számon Magyarországon. Az 1956-os forradalom kitörésének valamint a Magyar Köztársaság 1989-es kikiáltásának napja, melyet az 1990. évi XXVIII. törvény iktatott a nemzeti ünnepek sorába.
A népnek elege lett a megalázottságból, a félelemből és kiszolgáltatottságból, az éjszakai elhurcolásokból és a rögtönítélő népbírósági perekből.
Az 1956-os forradalom Magyarország népének a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharcot valamint a sztálinista diktatúra elleni forradalmat jelentette, mely a XX. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A budapesti diákok békés tüntetésével kezdődött október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával fejeződött be november 10-én.
Az október 23-i budapesti tömegtüntetés a kommunista pártvezetés ellenséges reakciója és a fegyvertelen tömegre leadott véres sortűz miatt még aznap éjjel fegyveres felkelésbe torkollott. Ez a kormány bukásához, a szovjet csapatok visszavonulásához, majd a többpártrendszer visszaállításához és az ország demokratikus átalakulásához vezetett.
November első napjaiban felállott új kormány megkezdte a tárgyalásokat a Szovjetunióval. A tárgyalások a szovjet csapatok teljes kivonásáról, a Varsói Szerződésből való kilépésről és az ország semlegességéről folytak. A szovjet politikai vezetés azonban a kezdeti hajlandóság után meggondolta magát, és miután a nyugati nagyhatalmak biztosították arról, hogy nem nyújtanak a magyar kormánynak segítséget, november 4-én a szovjet csapatok hadüzenet nélküli háborút indítottak Magyarország ellen.
Az aránytalan túlerővel szemben egyedül maradt ország több napon át folytatott szabadságharca így végül elbukott.
